Gázkészülék.eu
Celsius-R Gázkészülék szerviz és üzlet, Budapest

Mi a különbség a turbós és a kéményes gázkazán között?

A gázkészülékeket légellátásuk szerint két fő csoportba sorolhatjuk:

  1. Nyílt égésterű, más néven kéményes készülékek.
  2. Zárt égésterű vagy turbós készülékek.

Néhány gondolat a nyílt égésterű gázkészülékekről:

A nyílt égésterű készülékek, /kazánok és bojlerek/ nevükből adódóan nyitott égéstérrel rendelkeznek. Ezáltal az  égéshez szükséges levegőt abból a helyiségből szívják, ahol elhelyezték őket.  Mivel, a működés során a nagymennyiségű levegőt igényelnek, a helyiségben rendelkezésre  álló levegőt hamar elfogyasztják. Ha, a helyiség nem rendelkezik friss levegő beeresztésére  alkalmas légbevezető szerkezettel, léghiány alakulhat ki.

A levegő hiányos égés során az égés  tökéletlenné válik, az égő nem képes a gázt tökéletesen elégetni, korom, és szénmonoxid /CO/  képződik. Ezért nagyon fontos, hogy a nyílt égésterű gázkészülékek üzemeltetésére szánt  helyiség légellátása meg legyen oldva. Ezért tették kötelezővé az úgynevezett minősített  légbevezetőket, amelyek méretezett mennyiségű levegő beeresztését teszik lehetővé az  adott helyiségbe.

Sajnos a legtöbb szénmonoxid baleset a levegő hiányára vezethető vissza, de természetesen nagyon fontos a kémény illetve a gázbojler vagy gázkazán műszaki állapota is. Mivel, a kéményes készülékek esetén a füstgáz a készülékből a kéményen keresztül  gravitációs úton távozik, rendkívül fontos kéményünk állapota is. A füstgázok gravitációs  úton történő távozása annyit jelent, hogy mivel a füstgáz mindig melegebb a környezeténél, és  a melegebb gázok, mindig felfelé szállnak, így a füstgáz a kémény kürtőjén keresztül távozik  lakásunkból.

Mivel azonban ez egy lassú, és több külső tényezőnek kiszolgáltatott folyamat,  nagyon fontos, hogy minden tényező optimális legyen, mert már egy kis rendellenesség is a  füstgázok távozásának meghiúsulásához vezethet.

 

Ilyen, a füstgáz távozását befolyásoló tényezők lehetnek:

  • A füstcső hossza, átmérője, és esetlegesen a megengedettnél több irányváltása, átjárhatósága.
  • A kémény hossza átmérője, irányváltása, átjárhatósága.
  • A gázkészülék, állapota, illetve a füstgáz hőmérséklete.
  • A helyiség levegő ellátása.
  • Légköri viszonyok stb.

Fontos tényező az úgynevezett reteszelők alkalmazása is, mely a légbevezetőkhöz hasonlóan, bizonyos esetekben kötelező. Reteszelők használatára akkor van szükség, ha egy másik a  füstgáz távozását esetlegesen meghiúsító műszaki berendezés befolyásolhatja kéményünk  működését.  Ilyen műszaki berendezés a legtöbbször vagy egy másik gázkészülék, vagy egy elszívó  ventillátor.

Két azonos légtérben üzemelő, és egy kéménybe kötött- gázkészülék semmilyen esetben nem  működhet egyszerre. Mivel a helyiség levegője két egyszerre működő gázkészülék esetén  hamarabb elfogyna, illetve a kémény sem bírná a két egyidejűleg üzemelő készülék által  kibocsájtott füstgáz mennyiségét elvezetni, a két készülék nem működhet egyszerre!

Ezt az együtt üzemelést akadályozzák meg a reteszelők. Mivel többnyire egy gázkazán  és egy gázbojler egyszerre történő működését kell megakadályoznunk, ezért legtöbbször a  vízmelegítő élvez előnykapcsolást, a gázkazánnal szemben.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy  amíg a vízmelegítőnkben ég a láng, addig a kazán működését a reteszelő letiltja.  Más esetekben egy elszívó ventilátor, és egy gázkészülék együtt üzemelését kell, hogy  megakadályozzuk. Erre azért van szükség, hogy az elszívó működése által a közös légtérben  lévő kazán égéstermékét nehogy visszaszívjuk a kéményből a légtérbe.

Ezt általában úgy  valósítják meg, hogy az elszívó ventilátor működése közben a kazán reteszelve, azaz leállított  üzembe kerüljön, és csak az elszívó leállítását követően kapcsoljon vissza.

Kéményes gázkészülék használójaként, még a legkörültekintőbb, a legszakszerűbb és a  leggondosabb eljárás esetén is felmerülhetnek rajtunk kívül álló problémák. (Pl: egy a  kéményünk tetején melegedő madár beleszédül kéményünkbe.)  Ezért:

 

Nyílt égésterű gázkészülékek üzemeltetőjének nagyon ajánlott a szénmonoxid riasztó  elhelyezése!!

Egy néhány ezer Forintos kis berendezés életet menthet.  A turbós, azaz zárt égésterű gázkészülékekről:  A zárt égésterű gázkészülékeket a köznyelv „turbós”-ként emlegeti. A turbó szó a füstgáz  elvezetését szolgáló füstgáz ventillátor működésére utal.  A zárt égésterű gázkészülékek nevükből adódóan zárt égéstérrel rendelkeznek.  Ez annyit jelent, hogy a készülék égője a készülék elhelyezésére szolgáló helység levegőjével  abszolút nincs összeköttetésben. Ezek a készülékek az égéshez szükséges levegőt egy csövön  keresztül a szabadból szívják, és az égésterméket egy másik csövön keresztül a szabadba  fújják.  Az égéstermék elvezetése, és a levegő beszívása szempontjából több műszaki megoldás áll  rendelkezésre.

A legelterjedtebb az úgynevezett koncentrikus, és a szétválasztott megoldás.  A koncentrikus megoldás esetén egy cső a csőben rendszer kerül kialakításra, amelynél a  belső csőben történik a füstgáz elvezetése, a két csőfal közti térben pedig a friss levegő  beszívása. A szétválasztott megoldás esetén két egymástól független csövön keresztül történik a friss  levegő beszívása, és az égéstermék elvezetése.

A kivezetések elhelyezése alapján megkülönböztetünk oldalfali, illetve tető fölé történő  kivezetést.

A füstgáz kivezetés és a levegő beszívás helyének megválasztásakor szigorú szabályoknak  kell eleget tennünk. Ezeket a szabályokat a Gáz Műszaki Biztonsági Szabályzat tartalmazza.

 www.gmbsz.hu

Zárt égésterű készülékek telepítése során nagy gondot kell fordítanunk a gázkészülék  megválasztására. Minden ilyen készüléknek van egy füstgáz kivezetési, és egy légbeszívási  határa, melyet a gyártó minden esetben megad.  Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy például egy adott gázkészülék típus tetőkivezetés  esetén koncentrikus megoldással gyári méretben 5 méterről képes a levegőt beszívni, és a  füstgázt pedig kivezetni. Amennyiben mi egy 3 emeletes társasház első emeletén lakunk, és  a tetőkivezetésünk a gázkészüléktől 8 méterre van, akkor semmiképpen ne a szóbanforgó  készüléket válasszuk, mert az nem fog működni. Ezeket az adatokat minden gyártó a szakember rendelkezésére bocsátja, amelyből a megfelelő  méretezéssel a megfelelő készülék kiválasztható.

A megfelelő gázkészülék kiválasztása gondos odafigyelést, egyeztetést, és hozzáértést igénylő  feladat.

Amennyiben ezt elmulasszuk, a beruházásunk végén egy rosszul működő, vagy  működésképtelen rendszert kapunk.  Amennyiben a megfelelő készüléket válasszuk, akkor viszont egy jó hatásfokú, biztonságos  üzemű megoldást kapunk.  A zárt égésterű készülékek hatásfoka néhány százalékkal magasabb a nyílt égésterű  társaikénál, a fő erényük azonban az, hogy üzemeltetésük teljes biztonságban történik.  Mivel égésterük zárt, a szénmonoxid mérgezés lehetősége szinte teljes mértékben  kizárható!  A gázipari szabványok, – mint a fent említett GMBSZ – ma már egyre jobban háttérbe  szorítják a nyílt égésterű készülékeket. Új beruházás esetén szinte kizárólagosan zárt égésterű,  vagy kondenzációs kazánok telepítését engedélyezi a szolgáltató.

Celsius-R Gázkészülék szervíz

Budapest 1078 Nefelejcs utca 51.

    Munkaidőben (H-P: 8-16)

    • 344-56-78
    • 413-18-62

    Munkaidőn kívüli ügyeletünk (H-P: 16-20, Sz-V: 9-13 )

    • 06-30-942-01-86

Gázkészülék javítás mellett, üzletünkben Junkers gázkészülék alkatrész ellátást is biztosítunk.

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás